Az OTP Lakáslízing a lakáshitel azon formája, ahol az OTP Lakáslízing Zrt. a lakáshitelnél megszokott elidegenítései és terhelési tilalom bejegyzése helyett a tulajdonjogot tartja fenn magának a futamidő végéig, illetve az esetleges végtörlesztésig. Az OTP Lakáslízing Zrt. az ingatlant egy lízingszerződéssel lízingbe adja a hitelt felvevőnek. A futamidő alatt a gyakorlati tulajdonjog a lízingbevevőé.
A lakáslízing a lakáshitellel teljesen megegyezik, az ügyfelet ugyanazok a jogok (és kötelezettségek) illetik meg, mint a lakáshitelnél.
Tehát
- a lakás bérbe adható,
- lízingdíj átvállalással eladható (ugyanúgy, mint a jelzáloggal terhelt lakás, de vagyonátruházási illeték fizetése nélkül),
- elő- vagy végtörlesztési lehetőség van.
Nem fizetés esetén az ügylet kezelése ugyanúgy történik, mint a lakáshitelnél: Amennyiben nincs mód átütemezésre, a lakás lízingdíj átvállalással vagy anélkül értékesíthető, utóbbi esetben a lízingcég a befolyt összegből a bruttó tőketartozásra tart igényt, az efölötti rész az ügyfelet illeti (akkor is, ha időközben értéknövekedés történt az ingatlanon). Az ügyfél által addig befizetett pénz tehát nem vész el, ugyanúgy, mint a lakáshitelnél a befizetett lízingdíjak tőkerésze az ügyfél tőketartozását a futamidő alatt folyamatosan csökkentik.
Megkülönböztetünk nyíltvégű és zártvégű pénzügyi lízinget. Nyílt végű lízingszerződés esetében a lízingbevevő az összes tartozásának kiegyenlítése után vevőkijelölési jogával él (bármilyen személyt megjelölhet!), ezt a konstrukciót új lakások esetében alkalmazzuk. Zárt végű pénzügy lízing esetében a lízingbevevő lesz automatikusan a jogi tulajdonos az összes tartozás kiegyenlítése után (tehát itt nincs vevőkijelölési jog), ezt a konstrukciót használt lakáslízing és szabadfelhaszálású visszlízing esetében alkalmazzuk.
Az OTP Lakáslízingről általában
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése